Advent beköszöntével lázas készülődés vette kezdetét a Gondviselés Segélyszervezet székelykeresztúri irodájában.

Alaposan bekapcsolódtunk a városi karácsonyi vásár előszervezésébe, akárcsak az előző három évben. Az újdonság az volt, hogy a fejlesztő foglalkozásainkra járó sérült gyermekek szüleikkel együtt kivették részüket a munkából. 

Heteken át lelkesen készülődtünk a vásárra. Készítettünk papírangyalkákat ablakdísz gyanánt, karácsonyi pohár- és tányéralátéteket, képeslapokat, könyvzsebeket és különböző karácsonyfadíszeket, arany- és ezüstszínűre festett ajándékdobozokat. Kicsi és nagy együtt tűrögetett, vágott, ragasztott és díszített. Kitartó munkánk gyümölcsét a IV. Székelykeresztúri Karácsonyi Vásárban tekinthették és vásárolhatták meg az érdeklődők.

December 5-én munka közben meglepett a Mikulás. Olyan nagy izgalommal készítettük a vásárra szánt tárgyakat, hogy észre sem vettük, amint ajándékait becsempészte a gyerekek cipőibe. Volt is öröm, amikor felfedeztük az ott jártát!

December 7-én Gyergyószárhegyre voltunk hivatalosak, ahol az Őrangyal program 6. születésnapjának megünneplésén vettünk részt. A nagyszabású rendezvényen közel félezer sérült és úgymond egészséges ember vett részt. Reggel kissé álmosan indultunk útra, de a helyszínen meleg fogadtatásban részesültünk. Találkozhattunk rég nem látott ismerősökkel és barátokkal, akikkel jó volt újra kezet rázni. Különböző zenés és táncos műsorokat élvezhettünk, aztán finom étellel kedveskedtek nekünk vendéglátóink. A finom születésnapi tortából mindnyájunknak jutott és a nap végén nagyon szép élményekkel indultunk haza.

A következő héten tovább folytattuk a karácsonyi vásárra való készülődésünket; a vallásórákon is Jézus születéséről és a küszöbön álló ünnepről beszélgettünk, közben pedig karácsonyi énekeket tanultunk.

December 19-én karácsonyi vigalomra gyűltünk össze segélyszervezetünk irodájában. Közben az angyal is megérkezett hozzánk, akit nagy izgalommal és örömmel vártak a gyerekek. Egyenként szotyogtatta az ajándékokat, melyeket néha meg kellett keresni, olyan gondosan elrejtette. Az izgalmas várakozás, majd később az öröm érzései tükröződtek gyermekeink arcán. Az angyaljárás után énekléssel, majd tánccal fokoztuk a jó hangulatot.

Másnap egy újabb rendezvényre voltunk hivatalosak Székelyudvarhelyre, amelynek mottója a Karácsony együtt volt. Több segélyszervezet és szakintézmény is képviseltette magát; a résztvevők között ismerősöket és barátokat üdvözölhettünk. Színes tevékenységek és változatos játékok vártak bennünket. Gyertyákat és képeslapokat készítettünk, karácsonyfadíszeket gyúrtunk agyagból és a fazekasság alapfogásaiba is betekintést nyerhettünk. Három különböző légvár várta a kicsiket: lehetett focizni, asztaliteniszezni, de még nagyobb sikernek örvendett az állatsimogatás.

December 22-én elérkezett a karácsonyi vásár napja, melyre sokat készültünk, szívünk és lelkünk is beletettük a karácsonyi díszek készítésébe. Sérült gyermekeink szüleikkel együtt felváltva árusították az oly gondosan készített portékáinkat. Sokan főleg azért vásároltak tőlünk, mert a gyerekek maguk voltak a „termelők” és az elárusítók. Többszörösen is jó „vállalkozásnak” bizonyult a karácsonyi akciónk, amelynek minden egyes mozzanatát élvezték a gyermekeink, az elkészítéstől kezdve az ún. értékesítésig.

Balogh Réka (szociális munkás, a Gondviselés Segélyszervezet székelykeresztúri programvezetője)